A születésnap!
A születésnap a mai modern ember életében vált igazán fontossá. A források a múltban csak szórványosan tesznek említéseket lakomákról vagy ajándékozásokról. Uralkodók és nemes emberek születésnapjait leszámítva tulajdonképpen ez egy nem létező ünnep volt. A születésnap megünneplése a 20. században vált teljesen általánossá, bár családonként és kultúránként más-más tradíciók élnek. Különleges magyar szokás nem alakult ki, hiszen a torta és az ajándék, a két legjellemzőbb születésnapi meglepetés egyáltalán nem nevezhető hungarikumnak.

A születésnap évről évre szinte mindenki számára az egyik legjobban várt nap. Méltó tehát, hogy az alkalomhoz illő ajándék kerüljön az ünnepelthez. A születésnap /szülinap/ az a nap, melyen egy személy megszületett, a világra jött. A születésnap az összes ünnep közül az egyik legkiemelkedőbb, és talán a legszemélyesebb is. Évről évre, ma már általában szülinapi partival ünnepelik meg a családi vagy baráti születésnapokat. Az ünnephez szorosan hozzátartoznak a születésnapi ajándékok, maga az ajándékozás meghittsége, öröme, a sok fejtörést okozó ajándék kiválasztása szerettünknek, barátunknak, az az, hogy milyen ajándék mellett döntsünk, minek fognak a legjobban örülni.

Hogyan is volt ez régen?
Az anyakönyvezés és naptárhasználat hiányában a legtöbben nem is voltak tisztában születésük pontos dátumával. A másik fontos momentum, hogy ismeretlen fogalmom volt „önmagunk dicsőítése”, fontosabbnak tartották az egészséget, a termékenységet, így az ünnepek is ezek illetve a vallás köré szerveződtek. A korai anyakönyvek a születés dátumát, a keresztelés időpontját és a halálozást regisztrálták, a népi kultúrában azonban csak az utóbbi kettő játszott fontos szerepet. Néprajzi lexikonokat fellapozva a születésnap megünneplésére nemigen találunk információkat.

A hazai anyakönyvezés történetének első szakasza az egyházakhoz kötődik, bevezetéséről 1515-ben született meg az első határozat. Célja a lelki és vérrokonok feljegyzése volt, hiszen mindkettő kizárta a házasságkötést. A katolikus egyházban ugyan 1563-ban a tridenti zsinat is elrendelte az anyakönyvek vezetését, de ez Magyarországon csak lassan, több évszázados késéssel vált általánossá. A protestáns egyházak szintén elkezdték a regisztrálást, bár erre csak II. Józseftől szereztek jogot a 18. század végén.

Az állami anyakönyv tulajdonképpen alig öregebb száz évnél: 1895-ben töltötték ki első példányát. A törvénynek köszönhetően biztosak lehetünk benne, hogy születésünkről a saját fiókunk mellett a polgármesteri hivatalban és az illetékes levéltárban is őriznek egy példányt.

Néhány idézet, vers részlet a születésnapi köszöntőkből

Ne csak az éveidet számold, hanem úgy élj, az éveid számítsanak.
/Ernest Meyers/

A fiatalság a természet ajándéka, ám a kor műalkotás.
/Garson Kanin/

Amikor megöregszel, három dolog történik. Először is megkopik a memóriád, és … a másik kettőre nem emlékszem.
/Norman Wisdom/

Az első száz év a legnehezebb.
/Wilson Mizner/

A születésnap mindig az első napja egy újabb 365 napos utazásnak a Nap körül. Jó szórakozást!
/Névtelen/

Az öregedés biztos jele, hogy a gyertyák többe kerülnek, mint a születésnapi torta.
/Bob Hope/

Végül is, a holnap csak egy újabb nap.
/Margaret Mitchell/

Az öregkor mindig 15 évvel később kezdődik, mint ahány éves vagyok.
/Bernard Baruch/

A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt,
Te lehetsz, írja sebemnek,
Gyönyörű kis tulipán!
/Csokonai Vitéz Mihály/